Minden kapcsolatban eljön a pillanat, amikor végig kell gondolni, meg kell bizonyosodni arról, hogy a partnerünk megfelelő, „elegendő” a számunkra, vagy sem, mert ha úgy érezzük, hogy valami hiányzik, valamely területen esetleg nem az igazi a számunkra, akkor lehet, hogy érdemes végiggondolni a kapcsolat jövőjét – magyarázta Toni Coleman párterapeuta. Szerinte a kapcsolatokat a kémia tartja össze, amely három elemből áll: a fizikai vonzalomból, a barátságból és az intellektuális érdeklődésből. Ha ezek közül hiányzik valamelyik, akkor a vonzalom valahogy nem teljes, és ezt általában érezzük is, még ha nem is tudjuk megfogalmazni, hogy mi a probléma.
A szakember szerint vannak olyan jelek, amikor érdemes elgondolkodni, hogy hiányzik-e valami a számunkra a párunkból, vagyis ezek lehetnek a jelei, hogy a párunk „túl kevés” számunkra, még ha szeretjük is.
A partnerünknek mi vagyunk a minden: úgy tűnik, hogy nincs saját élete, ami szabadideje van, azt mind velünk szeretné tölteni. Pedig mindenkinek szüksége van saját térre, saját időre.
Nem akarnak felnőni: vagyis hagyják, hogy a „felnőttes” dolgokat (pl. számlabefizetés) mi csináljuk, talán szinte el is várják tőlünk, ők ezekkel a „komoly” dolgokkal nem akarnak foglalkozni.
Nem tesz erőfeszítéseket a kapcsolatért: ezért elbillenhet az egyensúly kettőnk között, mert észrevehetjük, hogy a kapcsolatért csak mi teszünk bármit is, a másik számára alapvető a kapcsolat, amiért szerinte nem kell tenni semmit.
Másmilyen a jövőképünk: legyen szó akár gyerekvállalásról, karrierről, életmódról és stílusról.
Valahogy rossz az időzítés: bár vannak közös vonásaink, közös elképzeléseink, mégis úgy tűnik, hogy nem illünk össze, mert nem jókor találkoztunk.
Nem kihívás a számunkra: vagyis ha már „megkaptuk”, nem törekszünk arra, hogy minden nap elcsábítsuk, a másik a számunkra egyértelművé vált, nem aggódunk azért, mert meg kell hódítani, ki kell érdemelni, mint ahogy éreztük például az első hetekben, hónapokban.
Forrás: ridikul.hu